Jézusra nézni nem csak azt jelenti, hogy gondolatban újra és újra a keresztre tekintünk, ismét elfogadjuk az Ő kereszthalálát, és megnyugszunk bűneink bocsánatában.
A Jézusra nézés ennél többet jelent: Őt követjük. Figyelünk arra, hogyan élt, hogyan engedelmeskedett Atyjának, hogyan állt ellen a kísértésnek, és mi is ugyanazon az úton járunk.
„Mert arra hívattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek.”
(1Péter 2,21; Károli)
Nem az a feladatunk, hogy újra és újra a kereszt alá járuljunk, mintha ott kellene ismételten kezdenünk. Jézus azt mondta:
„Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem.”
(Lukács 9,23; Károli)
Ez a Jézusra nézés gyakorlati értelme: naponta felvesszük a saját keresztünket, megtagadjuk önmagunkat, ellenállunk a bűnös kívánságnak, és Jézus nyomdokain járunk.
„Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégzőjére Jézusra…”
(Zsidók 12,2; Károli)
Jézusra nézni tehát nem pusztán egy vallásos gondolat vagy lelki vigasztalás. Az Ő életét tartjuk szemünk előtt, és követjük az utat, amelyen Ő járt.